A migrénes fejfájás a vaszkuláris (ér-eredetű) fejfájások - amelyek az agyban levő erek átmérőjének gyors változásával hozhatók összefüggésbe - közül a leggyakoribb. A szerotonin nevű ingerületátvivő anyag kibocsátása valószínűleg szerepet játszik a migrénes roham kialakulásában. A típusos migrénes roham egyoldali lüktető fejfájással, gyakran hányingerrel, esetleg hányással jár - a látászavar is gyakori, és az arc viszketése vagy zsibbadása is előfordulhat. Kezelés nélkül a rohamok általában 4-72 óráig tartanak. A fájdalom néha az egész fejre kiterjed, fizikai megterhelés rontja. Nem ritka az extrém fokú fény-és hangérzékenység. A beteg fázhat és sápadtnak tűnhet.

A migrénes rohamoknak számtalan különböző "kiváltója" lehet, és ha ezeket felismerjük és elkerüljük, a fejfájás gyakorisága drámai módon csökken. A leggyakoribb kiváltó tényezők: stressz, egyes szagok, menstruációs időszakok és időjárási frontok. Bizonyos ételek és italok is provokálhatnak migrént: csokoládé, joghurt, érett sajt, tartósított hús, néhány gyümölcs, alkohol, vörösbor. A migrénes rohamot általában úgynevezett posztdromális fázis követi, amikor a beteg kimerültnek és szellemileg zavarosnak érzi magát egy ideig.

Kockázatok

Egy széleskörű vizsgálat eredménye szerint a migrénes nők 2.7%-a, a migrénes férfiak 4.6%-a agyvérzést kap. A nők 45 és 65 éves koruk közt legveszélyeztetettebbek, míg a férfiak 45 éves kor alatt. Mindkét nemben csökkent a veszélyeztetettség az életkor előrehaladtával. Bizonyos esetekben a fogamzásgátló tabletták szedése különösen veszélyes lehet a migrénes nők számára. A dohányzás tovább növeli a veszélyeztetettséget, érszűkítők szedése pedig az agyvérzés veszélyét fokozza.

Fontos: Értesítse orvosát, az alábbiak közül valamelyiket észleli:

• Két napnál tovább tartó fejfájás.
• Több mint három migrénes roham egy hónap alatt.
• Auratünetek, amelyek nem múlnak el a fejfájás megjelenésekor.
• Jelentős változás a fejfájás súlyosságában.