A szorongás, feszültség a mai rohanó életritmus sajnálatos velejárója. A szorongó ember többnyire nyugtalan, feszült, képtelen koncentrálni és világosan gondolkodni, vagy alvászavarral küzd. Sok szorongó ember testi tünetekről: fejfájásról, mellkasi fájdalmakról, szívdobogásról, hátfájásról, kimerültségről panaszkodik. Ezek a tünetek általában valamilyen stressz-helyzetre adott természetes reakciók, amelyek idővel megszűnnek. Néha azonban a szorongás nyilvánvaló ok nélkül is felléphet. Ha tehetjük rendszeres testmozgással, pihenéssel az esetek jelentős részében megszüntethető. Súlyos esetben pánikbetegség alakulhat ki. Ilyenkor szükséges az orvosi beavatkozás.

A pánikbetegség meglehetősen gyakori állapot, amely hirtelen (gyakran minden előjel nélkül) kialakuló félelmi vagy szorongásos epizódokkal jár. A rohamok - melyeket pánikrohamoknak nevezünk - percektől órákig tarthatnak. Jelentkezhetnek ritkán vagy gyakrabban. A rohamok oka vagy kiváltója nem pontosan ismert. A pánikrohamok gyakran járnak az alábbi testi tünetekkel: reszketés, szívdobogásérzés vagy szapora szívműködés, izzadás, mellkasi fájdalom, légszomj, fulladásérzés, hányinger, görcsök, hasmenés, szédülés, deperszonalizáció (olyan érzés, mintha elszakadt volna saját testétől), kézzsibbadás, hidegrázás vagy hőhullámok, fejfájás. A rohamot átélő egyén az önkontroll elvesztésétől, megőrüléstől félhet, vagy halálfélelmet élhet át. Nagyon ritkán jelentkezik egyszerre az összes fent említett tünet, de legalább négy egyidejű fennállása valószínűsíti a pánikroham diagnózisát. Gyakran már a tünetek kialakulásától való szorongás is kiválthatja a rosszullétet. Így agorafóbia alakulhat ki. Agorafóbiáról akkor beszélünk, ha az otthon vagy más biztonságos hely elhagyása nehézséget jelent, mivel az egyén fél, hogy nyilvános helyen rosszul lesz, vagy a tünetek jelentkezése esetén nem tudja gyorsan elhagyni a helyszínt. Sok tünet, mely a pánikroham alatt jelentkezik, utánozhatja számos szív- tüdő- emésztőszervi és idegrendszeri betegség tüneteit. Ez a hasonlóság tovább fokozza a pánikroham alatti szorongást és félelmet.

Tünetek

Intenzív, súlyos szorongással járó rohamok, melyeknek látszólag nincs okuk. A rohamok alatt legalább 4 az alábbi tünetek közül:

• Heves vagy szapora szívdobogás, szívritmuszavar
• Mellkasi fájdalom, nyomásérzés vagy rossz közérzet
• Légszomj
• Fuldoklás vagy torokgombóc érzés
• Kifejezett izzadás
• Bizonytalanságérzés vagy szédülés
• Hányinger vagy hasi problémák
• Viszketés vagy zsibbadás a testben
• Hidegrázás vagy hőhullámok
• Reszketés vagy remegés
• Derealizáció (a realitás elvesztésének érzése) vagy deperszonalizáció (olyan érzés, mintha elvált, elszakadt volna saját testétől)

A rosszullét alatt az egyén szeretne elmenekülni, megszabadulni a helyzettől, olyan érzése van, hogy valami borzalmas fog történni - meghal, szívinfarktust kap, megfullad, vagy elveszti önkontrollját. Az egyén fél, hogy a rosszullétek visszatérhetnek. A félelem miatt elkerülhet bizonyos helyeket vagy helyzeteket, amelyek kiválthatták a rohamot.

Lehetséges szövődmények és megelőzésük

A pánikbetegségre jellemző visszatérő szorongásos epizódok - a pánikrohamok - kétségbeejtőek lehetnek. A rosszullétek és az elkerülésük érdekében tett erőfeszítések teljesen uralhatják az egyén életét.

• Kezelés nélkül a rosszullétek évekig fennállhatnak. A betegség komolyan érintheti a családi, baráti és munkahelyi kapcsolatokat.
• Kezelés nélkül az élettér komolyan beszűkülhet. Elkerülhet például bizonyos helyzeteket, amelyekben attól tart, hogy kialakulhat a rosszullét, még normális, mindennapi tevékenységeket is, mint a bevásárlás vagy az autóvezetés. A kezeletlen pánikbetegek szélsőséges esetekben végül nem merik elhagyni a házukat, ezt az állapotot nevezzük agorafóbiának.
• Kezelés nélkül nehézséget jelent a munkahelyi teljesítmény. A tünetek miatt az egyén vagy el sem jut a munkahelyére, vagy nem tud eljönni onnan. Lemondhat előléptetésről vagy kinevezésről, ha úgy hiszi, hogy ennek elvállalása esetén gyakrabban lehetnek pánikrohamai. Néhányan fel is mondják munkahelyüket. Sokan eljárnak ugyan dolgozni, de máshová nem nagyon.
• Kezelés nélkül súlyos depresszió alakulhat ki. A pánikbetegség vagy a depresszió tüneteit egyesek alkohollal vagy kábítószerekkel próbálják - sikertelenül - csillapítani. Még öngyilkossági gondolatok is jelentkezhetnek.

Nem kell megvárni, míg ezek a szövődmények kialakulnak. Fontos tudni, hogy a pánikbetegség gyógyítható. Megfelelő kezelés mellett a betegek 70-90%-ában megszűnnek vagy csökkennek a pánikrohamok, gyakran már néhány hét vagy hónap alatt. A pánikbetegség közvetlen veszélye, hogy fóbiához vezethet. Ennek oka, hogy ha valaki átélt egy pánikrohamot, a jövőben esetleg elkerüli azokat a helyzeteket, amelyekben a rosszullét kifejlődött.

A pánikbetegek gyakran "szituációs elkerülést" mutatnak a pánikrohamok vonatkozásában. Például, ha a rosszullét autóvezetés közben jelentkezett, abbahagyhatják a vezetést emiatt, míg végül valódi vezetési fóbia alakul ki. Legrosszabb esetben a pánikbetegeknél agorafóbia - félelem a kimozdulástól - alakul ki, mert úgy hiszik, hogy ha otthon maradnak, elkerülhetik a rosszulléteket kiváltó helyzeteket, vagy azokat, amelyekben nehezen jutnak segítséghez. A rohamoktól való félelem olyan megsemmisítő erejű lehet, hogy inkább egész életüket a négy fal között töltik.

Még ha nem alakul is ki ilyen súlyos fóbia, az életminőség komolyan károsodhat kezeletlen pánikbetegség esetén. Egy, a közelmúltban végzett vizsgálat úgy találta, hogy a pánikbetegek:

• Nagyobb arányban válnak alkohol- és drogfüggőkké
• Nagyobb arányban kísérelnek meg öngyilkosságot
• Több időt töltenek kórházi felügyelet alatt
• Kevesebb időt fordítanak hobbira, sportra és egyéb szabadidős elfoglaltságokra
• Anyagilag másoktól függenek
• Érzelmileg és fizikálisan betegnek, az egészségeseknél kevesebbnek tartják magukat.
• Nem szívesen vezetnek otthonuktól nagyobb távolságra.

Mivel a pánikbetegség különféle betegségeket, így szívbetegséget vagy emésztési zavarokat utánozhat, egy részletes orvosi vizsgálat a legfontosabb. Bár fontos, hogy a beteg és az orvos is odafigyeljen a testi tünetekre, nem szabad figyelmen kívül hagyni a rohamok egyéb aspektusait sem. A rohamok testi és érzelmi tüneteire vonatkozó információ nagyban segítheti az orvost a diagnózis felállításában. Így például az orvos feltehet olyan kérdést is, hogy a rohamoktól való félelem visszatartja-e betegét valamilyen átlagos tevékenységtől.

Sok pánikbeteg egyúttal depressziós is - kifejezett szomorúságot, sőt reménytelenségérzést élhet meg. A depresszió gondolkodás- és koncentrációzavarral is jár, valamint az örömérzés elvesztésével. Az orvost ezekről a tünetekről is informálni kell, és arról is, ha a beteg alkohollal vagy drogokkal próbálta tüneteit enyhíteni. Ha kialakult a diagnózis, az orvos - esetleg pszichiáter segítségével - kiválaszthatja az optimális kezelési formát.

Nyugtatók (szedativumok, anxiolitikumok, minor tranquillánsok)

Csökkentik a feszültségeket, szorongást, ellazítják az izomzatot. Alvászavarok és menstruáció idején mutatkozó feszültség enyhítésére is alkalmasak. Mellékhatások: Aluszékonyság, szédülés, zavartság, járásbizonytalanság és más mozgászavarok.

Gyermekkori felhasználás: Ritkán görcsrohamokban - sürgősségi ellátásként - olykor intravénás diazepam-injekciót adnak. Az újabban kifejlesztett szerek némelyikét pszichés problémákkal küzdő nagyobb gyermekek szedhetik.

Mellékhatások: Aluszékonyság, zavartság, tartós szedés esetén hozzászokás alakulhat ki.

Figyelmeztetés: Használatuk idején nem szabad járművet vezetni vagy veszélyes géppel dolgozni. Az alkohol hatását is fokozhatják. Hosszas (hónapokig tartó) szedésük pszichés változásokhoz vezethet, elhagyásuk pedig ún. megvonásos tüneteket idézhet elő.